プレスリリース - Autóversenyző vagyok! - Egy újonc naplója

Autóversenyző vagyok! - Egy újonc naplója

Muszáj megállnom egy pillanatra, hogy feldolgozzam a mögöttem lévő heteket. Ami nem is olyan régen még álomnak tűnt csupán, kézzelfogható valósággá kezd válni.

Épp a Hungaroringen róttam a tesztköröket - otthon, a szimulátorban, amikor megcsörrent a telefon. Ismeretlen férfihang jelentkezett; emlékszem, először azt hittem, csak eladni akar valamit, bosszankodtam is, hogy félbe kellett hagynom miatta egy ígéretes kört. Aztán hirtelen eljutott az agyamig, hogy a fickó mit is mond. A SharpByte Racing képviseletében hív? Racing!!! A pulzusom kb. 2.3 másodperc alatt gyorsult 80-ról 160-ra!

- Formula 3 tesztpilótát keresünk - mondta ő, - aki néhány versenyen is lehetőséget kapna az idén. Aztán ha jól mennek a dolgok, akkor jövőre egy teljes versenyszezonról is lehet szó.

A hétvégéi szimulátoros futamok indulói között szúrtak ki. Örök hálám a számítógépes játékok fejlesztőinek!!!

Pár nappal később megnézhettem az autót is, Lola kaszni, Honda motorral. Gyönyörű gép, bár be kell valljam, nem sokat értek az ilyesmihez, lesz mit tanulni, ha jól be akarom állítani.

A tesztkörök remekül sikerültek, mondták, hogy ne kapkodjak, vigyázzak magamra és a kocsira is, de azért nem bírtam ki, hogy a végén oda ne lépjek kicsit. :) Azt hiszem, hogy meg is leptem a fiúkat, bár mondani nem mondtak semmit, csak a versenymérnök vigyorgott megállás nélkül. :)

Ezután találkoztam az új ügynökömmel, akivel már telefonon is beszéltünk. (Hú, piszkosul dögös az asszisztense! Bár 6 évvel idősebb nálam...) Aláírtuk a papírokat, és még aznap be is neveztek az első 2 tesztversenyemre. Egyből a mélyvízbe dobtak, hiszen ezeken a tesztfutamokon sok rutinos, és sikeres veterán is részt vesz, szóval nyilván nem fogok azonnal nyerni, sőt... Sokat kell még tanulnom, most az a legfontosabb, hogy a többi újonccal pariban legyek.

Az első futamon persze hibát-hibára halmoztam... Túl gyors akartam lenni az edzésen, ahelyett, hogy igyekeztem volna tisztességesen megismerni az autót. Emiatt a setupom is meglehetősen pocsék lett, összevissza csúszkáltam a pályán. Az időmérőn is túl agresszív voltam, hibáztam mindkét gyors körömben, és a 25. hely picit csalódást keltőnek tűnt, de az ügynököm azzal vigasztalt, hogy így is én lettem a legjobb újonc.

Eljött a verseny napja, és persze zuhogott az eső, szinte állt a víz a pályán. Az ilyen futamokon nincsenek esernyős lányok, hisz ez inkább amolyan szakmabelieknek szánt rendezvény, ezért nem költenek ilyen hívságokra, de én megkértem Orsit (az asszisztenst), hogy álljon oda mellém. Csinált rólunk egy "selfie-t", ő és a jövendő bajnok, hehe. :)

Hogy ez a kis intermezzo dobott fel, vagy a tribünről integető régi cimborák látványa, nem tudom, de egészen pazarul kaptam el a rajtot. Nem tartom magam valami hű de nagy esőmenőnek, de a többiek mintha nem nyomták volna igazán - ahogy elmentem valaki mellett, a következő kanyarban máris tapadtam az újabb "áldozatra". 2 kör alatt 7 autó mellett mentem el...

A harmadik kör magamhoz térített, rontottam, hárman is elhúztak, de a kör végére kettőt sikerült visszaelőzni. Óriási volt az adok-kapok, folyamatosan előzgettük egymást. Éreztem, hogy a sebességem alapján előrébb is lehetnék, de ebben a kategóriában nagyon sokat számít a szélárnyék, és én sem akartam galibát, amit az agresszívebbje ki tudott használni.

Egy ponton kezdett elegem lenni abból, hogy folyton visszaelőznek azok, akiket lehagyok, de kár volt erősködni, a blokkolási kísérletemnek koccanás lett az eredménye - szerencsére mindketten megúsztuk baj nélkül. Mindenesetre ezek után kicsit óvatosabbá váltam, és csak arra figyeltem, hogy lehetőleg tartsam a helyemet. Nem sikerült, egy féktávot elszúrtam, jócskán visszaestem. A boxkiállás se ment valami fényesen, a miénk volt a leglassabb kerékcsere a mezőnyben - ezt muszáj lesz gyakorolni.

Már egészen megbarátkoztam a gondolattal, hogy a 20. hely környékén végezhetek, amikor beütött a krach. Nem sokkal előttem a brazil srác egyszerre volt lassú és erőszakos - nem a legjobb kombináció. Szép sorban mindenkibe belecsattant azok közül, akik megpróbálták megelőzni. A többiek megúszták, engem sajnos sikerült teljesen taccsra tennie. 6 körrel a vége előtt az autó sérülései miatt fel kellett adnom a versenyt.

Nyilván nem örültem, de tudom, a versenyzés már csak ilyen, előbb-utóbb valószínűleg én követek majd el valami hibát, ami egy másik pilóta versenyébe kerül.

Az is jobb kedvre derített, hogy a statisztikákból kiderült - 13 előzést mutattam be a 21 kör alatt, amit be tudtam fejezni - a legtöbbet a mezőnyben! (Pedig a többség végigment ugyebár...)

A haverok azzal leptek meg, hogy a kezembe nyomtak egy régi vázát trófea gyanánt, meg egy üveg kölyökpezsgőt, amit szétlocsolhatok. Jó buli volt na, alig vártam, hogy folytathassam.

Azóta már túl vagyok az első befejezett futamomon is, és egész jó eredményeket értem el, de erről majd kicsit később - most vár a rajtrács, be kell öltöznöm, hogy le ne maradjak a startról...